A korszerű sorozat- és tömeggyártásban gazdaságosan előállítható csereszabatos alkatrészek és részegységek készülnek, mint például gördülőcsapágyak, vagy éppen a kötőelemek, csere fogaskerekek. Csereszabatosnak azokat az alkatrészeket nevezzük, amelyek válogatás és utánmunkálás nélkül szerelhetők, illetve kölcsönösen cserélhetők.
Az azonos gyártási feltételek mellett előállított alkatrészek méretei sem lesznek azonos értékűek, a méretek szóródni fognak. Ennek okai elsősorban méréstechnikai, másodsorban technológiai jellegűek.
Sok azonos alkatrész legyártása után, azokat nagy pontossággal lemérve és a méreteket egy választott szélességű résztartományba sorolva felszerkeszthető az úgynevezett gyakorisági diagram, amely a méretszóródás jellegéről és terjedelméről tájékoztat.
Tűrések
A tűrés két fogalmat takar: a tűrés nagyságát és az alapvonalhoz viszonyított elhelyezkedését.
A tényleges méret a méréssel meghatározott méret. A fontosabb fogalmak: a műhelyrajzon előírt névleges méret (N), illetve a helyette előírt méreteltérések vonatkoztatási alapmérete (A), a tűrésmező, a határméretek méretvonalának végéhez húzott, azokra merőleges vonalak közötti sávval, azaz tűrésmezővel ábrázolt tűrés.
Az alkatrészek cserélhetősége, valamint az idomszer választék csökkentése érdekében szabályozni, szabványosítani kell a névleges méretek választékát, a tűrések nagyságát, a tűrésmező elhelyezkedésének választékát, és a névleges mérethez való hozzárendelését.
Amit fontos ismernünk pontosan az a minőség és a gyártástechnológia kapcsolata, azaz egy adott minőséget nem valósíthatunk meg tetszőleges technológiával.
Illesztések, a gépek működésének biztosítása, a minőség megalapozása
Illesztés
Az illeszkedés két összeszerelt alkatrész (például tengely és fogaskerék) csatlakozását jelenti, amelynek jellemzésére az illeszkedés mérőszámát használjuk, ez az összeszerelés előtti tényleges méretekből számítható különbség. Ez vagy játék, vagy fedés.
A tűrésmezők viszonylagos elhelyezkedésétől függően az illesztés lehet laza, átmeneti vagy szilárd.
Az illesztés olyan előírás, amely két alkatrész csatlakozó méreteinek a tűréseit tartalmazza, meghatározott illeszkedések elérésére.
Laza illesztés
Laza illesztéskor a furat nagyobb, mint a csap átmérője. Az illesztés a kézzel nem érzékelhető játéktól a kottyanásig változtatható. Laza illesztés jellemzésére a lehetséges illeszkedésekből a közepes méretekből kiindulva a közepes játékot, a szélső határméretekből kiindulva a legkisebb, illetve legnagyobb játékot vizsgáljuk.
Lazán illesztünk például siklócsapágyakat, csúszócsapágyakat, könnyű ék- és reteszkötéseket, szegecsszegeket, a tengelyen eltolható választható áttételű sebességváltómű fogaskerekeket.
Szoros illesztés
Szilárd illesztés esetén a csap tűrésmezője teljes egészében a lyuk tűrésmezője felett helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a furat átmérője mindig kisebb, mint a csap átmérője. A közepes méretekből kiindulva a közepes fedést, a szélső határméretekből pedig a legkisebb és a legnagyobb fedést kapjuk.
A szilárd illesztés alkalmazása a nyomatékátvitel területén jelentős. Szilárd, vagy sajtolt kötések, attól függően, hogy termikusan, vagy erővel szereljük őket. Fogaskerekek tengelyre szerelése mellett, a nyomatékváltókban a kényszerszinkron szerkezetek kapcsolófogazatát is így illesztjük a fogaskerékre a legtöbb esetben.
Átmeneti illesztés
Átmeneti illesztés esetén a lyuk és a csap tűrésmezői egymást részben fedik. A párosított alkatrészek valóságos méreteitől függően az átmeneti illesztés tényleges illeszkedése, vagy laza, vagy szoros lesz.
Mérettűrések előírása a rajzokon
A rajzokon megadott méretek tűrésezési szempontból lehetnek egyedi tűrésezett, “tűrt” méret, amelynél mindkét határméret megszabott (az alapmérettel és a két határeltéréssel), szabványos tűrésezési méret, amelynél a tűrésmező helyzetét jelölő betű, valamint a tűrés nagyságát, minőségét jelölő számjel szerepel, a határméretek a vonatkozó ISO szabvány segítségével határozhatók meg, vagy lehetnek egyirányban határolt méretnek, vagy csak a felső, vagy csak az alsó határmérete van megszabva.
Illesztések műszaki rajzokon
Összeállítási rajzokon az illeszkedő felületek tűrései megadhatók tört alakban vagy azonosító felirattal. Ilyenkor a tört számlálójában a lyuk, nevezőjében a csap tűrése van felírva.
Számos egyéb előírásról, amelyek a műszaki rajzokat szabályozzák, az alábbi cikkben olvashatsz, KATT IDE!
