Egy adott rajzon lévő méretek együttese a mérethálózat. A tárgy egyértelmű ábrázolásához szükséges vetületek (nézetek, metszetek) számát a tárgy alakja, geometriai bonyolultsága határozza meg. A tárgy alakját és nagyságát a rajzon lévő vetületek és méretek együtt határozzák meg.
A megrajzolt vetületek megmutatják ugyan a test geometriai alakját, ez azonban még nem elegendő sem a gyártáshoz, sem az ellenőrzéshez. A valóságos alakot a géprajz a méretekkel együtt képes csak meghatározni.
A méretmegadás magába foglalja a méretszámot és a mértékegységet, a méret hovatartozását mutató méretvonalat, annak határolását a méretnyilakat és a méretsegédvonalakat. A műszaki rajzokon a hosszmértéket milliméterben, de a mértékegység felírása nélkül adjuk meg, ha ettől eltérünk, csak abban az esetben kell a mértékegységet kiírni.
Az ábrázolt tárgy méreteit – függetlenül a rajz méretarányától és a rajz elkészítésének pontosságától – mindig a rajzon felírt méretszámok adják meg, műszaki rajzról nem mérünk le méretet.
Méretmegadás a géprajzokon speciális esetekben
A nem méretarányos részek méreteit alá kell húzni, kivéve, ha a nézet töréssel megszakított.
Az ívmenti méretre a méretszám fölé rajzolt ívjel utal.
Alakjelek
A méretmegadásban szereplő egyezményes alakjelek általában feleslegessé teszik annak a nézetnek a megrajzolását, amelyik magát, az alakot mutatja.
Sem a méretvonal-határoló elemeket, a nyilakat, sem a méretszámokat, beleértve az alakjeleket semmilyen vonal nem keresztezheti. A vonalakat, beleértve a kontúrvonalat is, meg kell szakítani.
Részben kirajzolt méretvonal alkalmazása félnézeten illetve félnézet-félmetszeten: a fél méretvonalak túlnyúlnak a szimmetriatengelyen.
Ismétlődő részletek méreteinek megadása a műszaki rajzokon
A mérethálózat felépítése
Felépítésénél figyeljünk rá, hogy tartalmazza a tárgy geometriai meghatározásához szükséges valamennyi méretet (már korábban is írtuk, hogy gyártáskor nem vehetünk le méretet a rajzról), minden méret csak egyszer szerepeljen, a méretet azon a nézeten adjuk meg, amelyen a legjellemzőbben mutatja a beméretezett részletet, mérhető, ellenőrizhető méretet adjunk meg, a mérethálózat tükrözze a tárgy egyes felületeinek feladatát és működés szempontjából való fontosságát, valamint minden felület és helyzet túlhatározottság-mentesen, nyitott és lehetőleg rövid méretlánccal legyen meghatározva.
Az alap méretek azonban nem elegendőek. Ahhoz, hogy a hajtómű alkatrészei megbízhatóan és jól üzemeljenek, sokkal kisebb méretekre is figyelnünk kell.
Ha érdekel, mitől lesz igazán jó a gyártott alkatrész nagyobb darabszámok esetében is, akkor KATT IDE!
